A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ital. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ital. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 28., hétfő

Kontyalávaló

A nyár a likőrkészítések időszaka (is). Mivel a likőröknek kifejezetten jót tesz, ha van idejük érni, így amit most készítünk el, az az év végi vendégségek idejére éppen megfelelő lesz...aztán vagy vendégvárások alkalmával fogyasztjuk el a barátaink/családtagjaink közreműködésével vagy pedig vendégjárások idején ajándékozunk el belőlük néhány üveggel. ;)
Ezt a fűszeres, édes likőrt még májusban dobtam össze: két hűtőben árválkodó kezeletlen narancs héja, és néhány kedvenc kis fűszer került bele. A hétvégén szűrtem le: szuper lett!


A hozzávalókat egy 1,5 l-es befőttes üvegbe tettem és kamrapolcon hagytam érni. Nálam elfelejtődés/lustaság miatt úgy 10 hétig lubickoltak a hozzávalók a vodkában, de fele idő is elég.
Az italos üvegeket alaposan kitisztítottam, kiforráztam, az aljukba cukrot szórtam és erre szűrtem a fűszeres likőrt. Néha fel-felráztam, amíg a cukor teljesen feloldódott, majd a legfelső, legelérhetetlenebb kamrapolcra tettem, hogy adventig elkerüljön a kísértés. :)


Hozzávalók: 1 l vodka, 2 nagyobb narancs héja, 5 szem zöld kardamom (megroppantva), 5 szem szegfűszeg, 1 mokkáskanál ánizsmag, 1 kisebb ceyloni fahéjrúd (8 cm), darabka (2-3 cm) cassia fahéjrúd, 1/3 szerecsendió (durvára törve), 1 vaníliarúd (felhasítva), 250-300 g cukor*.
*Ez egy édes likőr, aki a kevésbé édes ízeket kedveli, kevesebbet cukrot tegyen bele, de a kóstolással vigyázni ám! ;)
Tovább olvasom...

2013. augusztus 5., hétfő

Málnalikőr

A gyümölcsös likőrök újabb darabja. Elképesztő színe és illata van, na és persze finom is, de még jobb lesz, ha hagyjuk érni (eldugtam a többi likőr mögé, úgyhogy van remény :D).


Ugyanúgy készítettem, mint általában a gyümölcsös-virágos likőröket. A málnát leöblítettem, lecsepegtettem és kissé le is itattam róla a maradék vizet. Egy nagyobb befőttes üvegbe tettem a szemeket, mellé tettem egy fél (felhasított) vaníliarudat is, és felöntöttem vodkával. Lefedve, szobahőmérsékleten hagytam érni 3-4 hétig, időnként felráztam az üveg tartalmát.
Az előérlelési idő után először többszörösen hajtogatott, sűrű szövésű anyagon, majd másodszor kávéfiltere(ke)n átszűrtem a málnás vodkát. Ezután a folyadék mennyiségét megmértem és a szükséges cukormennyiséget a likőrösüvegbe szórtam. Erre öntöttem a kétszer megszűrt, immár csodásan tiszta, rubinvörös folyadékot, majd az üveget lezárva néhány alkalommal felráztam, amíg a cukor feloldódott. Ezután ment a kamrapolcra a többi mögé - már finom és fogyasztható, de néhány hetes (hónapos) utóérleléssel (még) tökéletesebb lesz.


Hozzávalók kb. 0,5 kg málnához: 6 dl vodka (vagy amennyi ujjnyira ellepi) és fél rúd vanília (elhagyható), átszűrés után minden dl vodkás málnához kb. 3 dkg cukor (vagy ízlés szerint, érdemes megkóstolni és inkább utána ízesíteni).
Tovább olvasom...

2013. május 22., szerda

Akácvirág likőr

Egy kis szünet után újra itt - nem mondom, hogy frissen, nem is kipihenten, de egy új recepttel. :) A fotókat nézzétek el légyszi', igaz hétvégén épp egy jó kis bodzázás közben jutott eszembe, hogy fel kellene tenni ezt a likőrt, de persze akácvirágokat elfelejtettem gyűjteni a fotóhoz. :/ Azt pedig végképp nézzétek el, hogy idén valószínűleg már lecsúsztatok az elkészítéséről :( - bár az ország hűvösebb területein lehet, hogy még lehet találni javában virágzó akácfákat. (?)


Először természetesen akácvirágot kell gyűjteni - naaagy mennyiséget. Lehetőleg teljesen kinyílt, illatozó virágokat, amik még nem indultak hervadásnak. Lehetőleg olyan helyről, ahol nem szennyeződtek, így elég csak a rovarokat lerázni a virágokról, mert vízzel leöblíteni nem igazán kellene ezeket.
A virágokat a szárról leszedegetem (egyszerűen egyik kezemmel megfogom a szárat, a másik kezemmel két ujjam közé csippentve az aljától a tetejéig végighúzom az ujjaimat), üvegbe teszem. Hozzákarikázok egy nagyobb citromot (elég vékonyan -fehér rész nélkül- belehámozni a héját, nem szükséges a húsát is beletenni, ha valakinek így szimpatikusabb), majd felöntöm annyi vodkával, ami ellepi a virágokat. Hűtőbe teszem és az üveget naponta felrázva, kb. egy hétig érlelem. Ezalatt a virágok elvesztik fehér színüket, szinte üvegessé válnak - amikor ez megtörténik, leszűrhető.
A szűrés először egy sűrű szövésű szitán/apró lyukú szűrőn történik: a citromot kiveszem, a virágokat pedig alaposan kinyomkodom, több részletben, hogy a lehető legkevesebb vodka maradjon bennük. Másodszor kávéfilteren szűröm át: ezután teljesen áttetsző, tiszta folyadékot kapok, aminek halványsárga színe van. Az akácos vodkát alaposan kitisztított (csírátlanított) üvegbe öntöm, 4-5 dl-enként 10 dkg cukrot adok hozzá - érdemes először kevesebbet, majd miután feloldódik, meg kell kóstolni és ha édesebbre szeretnénk, akkor tovább édesíteni.
Néhány hétig (hónapig) érdemes tovább érlelni, de már "frissen" is finom. Behűtve vagy hűtött pohárban kínálom.


Hozzávalók: akácvirág (sok), vodka (amennyi a virágot ellepi), citrom (1 liter vodkához 1 nagyobb citrom), cukor (1 liter vodkához kb. 200-250 g).
Virágos likőr még: bodzás v1, bodzás v2
Tovább olvasom...

2013. február 12., kedd

Narancslikőr

Újabb likőr a csapatban: semmi extra, csak tiszta, édes narancsíz.
Szepy lepett meg nemrégiben úgy fél zsák bio naranccsal: ettük, (be)főztük, alkoholban áztattuk, cukroztuk, szárítottuk...szóval kívül-belül, jó alaposan fel- és bedolgoztuk. Ez a narancslikőr is ennek a maratoni narancsozásnak az egyik eredménye - finom, édeskés, zamatos nedű, érdemes kipróbálni (és elraktározni belőle mondjuk...húsvétra? anyák napjára?)!


A narancsokat megmostam, héjukat vékonyan lehámoztam (a krumplihámozó egészen ügyes segítség). Üvegbe rakosgattam, vodkával betakartam és hűvös, nem túl világos helyen (mint kamra) pihentettem 2,5 hétig (elég a 2 hét, de lehet 3 is). Ezután egy italos üvegbe mértem a cukrot és erre szűrtem - kávéfilteren át - a csodás színű, narancsos vodkát. Többször összeráztam, míg a cukor teljesen feloldódott, (és teszteltem :D) és hagytam/hagyom tovább érni. Már egy hét után is remek, később csak még jobb lesz!
Szepy, köszi! :)


Hozzávalók: 4 nagy narancs héja, 0,5 l vodka, 200 g cukor.
Ízlés szerint lehet fűszerekkel is kerekíteni az ízét, de én most natúr narancsot szerettem volna. Pálinkával készülő, karácsonyi cimborája a narancsos-mézes ágyaspálinka.
Tovább olvasom...

2013. január 7., hétfő

Gyömbérlikőr

Szuper, könnyű likőr, ami még karácsonyra készült és meg kell mondjam, villámgyorsan el is fogyott, annyira, hogy nagyon el sem ért a vendégekhez. :D Mentségünkre szóljon: nem készült nagy mennyiségben (ezt azért utólag bántuk). A megadott adagokkal egyszerre lesz csípős, ugyanakkor édes a likőr. Ehhez azért hozzáfűzném, hogy teljesen nem sikerült megegyeznünk a férjemmel a végeredményt illetően, ugyanis szerinte így lett "pont jó", szerintem viszont lehetne kicsit kevésbé édes, így javaslom, hogy aki határozottabb gyömbérízre hajt, csökkentse a cukormennyiséget. :)
...és bár az ünnepek már elmúltak: küszöbön a bálszezon - na meg a gyömbér ugye nátha ellen is kiváló... ;)


A narancsot alaposan megtisztítom, héját vékonyan lehámozom (lehet reszelni is, de a finom reszelőt nem ajánlom), majd a gyümölcsöt félbevágom és levét kifacsarom egy lábaskába. A narancslevet vízzel egészítem ki a szükséges mennyiségre: ebbe kerülnek a cukrok, a tisztított, vékonyra szeletelt gyömbér, a felhasított vaníliarúd és a kardamom (amit mozsárban előtte megroppantok). A lábast tűzre teszem, a fűszeres-cukros levet felforralom és mérsékelt tűzön gyöngyöztetve 15-20 percig főzöm. A tüzet elzárva hagyom kihűlni a szirupot.
Eközben a narancs héját, a konyakot és a vodkát egy (befőttes) üvegbe teszem. Amikor a gyömbéres szirup kihűlt, azt is hozzáöntöm. Hűvös, sötét helyen (kamra) hagyom érni 2-3 napig. Ezután a likőrt többször átszűröm, végül italos üvegbe töltöm és behűtve kínálom. Türelemmel rendelkező likőrkészítőknek érdemes még 1-2 hétig érni hagyni, de frissen is nagyon finom.

Hozzávalók: 1 nagyobb narancs leve és héja, 350 ml folyadék (ebben benne van a narancs leve is), 150 g kristálycukor (vagy kevesebb), 50 g nádcukor, 60 g tisztított gyömbér, 1 vaníliarúd, 3 szem kardamom, 150 ml konyak, 250 ml vodka.
Ízlésünk szerint ebből a receptből.
Tovább olvasom...

2012. augusztus 13., hétfő

Ribiz.li.kőr

Egy újabb finom, könnyű, gyümölcsös likőrt hoztam, ami persze ismét csak jövőre lesz aktuális annak, aki elkészítené... Sebaj, addig legalább kitapasztalhatom, meddig áll el. ;)))


A ribizlit rövid időre vízbe áztatom vagy folyó víz alatt megfürdetem, majd leszemezem. Üvegbe teszem és krumplitörővel finoman megtöröm a szemeket. A vodkát ráöntöm, ezután az üvegre csavarom a tetejét és hűtőbe teszem. Ott is felejtem kb. 3 hétig - na jó, annyira nem felejtem: időnként felrázom az üveget. :)
Amikor letelik az előérlelési idő, szűrő és sűrű szövésű anyag (éljenek a korábban rendeltetésszerűen nem használt :P nejlonzoknik...) kombinációjával megszűröm a gyümölcstől a vodkát. Jól kinyomkodom, és kevés plusz vodka hozzáadásával "átöblítem" a gyümölcsöt. Ezután a folyadék mennyiségét megmérem és a szükséges cukormennyiséget a likőrösüvegbe mérem.
A ribizlis vodkát kávéfilteren keresztül szűröm a cukorra. Amikor elkészül, a fedelet rácsavarom és az üveget időnként felrázva megvárom, amíg a cukor feloldódik. A teljes elegyedés után jól behűtve fogyasztom. Akarom mondani...fogyasztjuk. :)


Hozzávalók kb. 1 l likőrhöz:
60 dkg ribizli, 7+1 dl vodka, 30-35* dkg cukor.
*5-6 dkg cukor minden 10 dkg ribizlihez, pontos mennyisége az egyéni ízlés mellett függ a ribizli édességétől és attól is, hogy mennyire sikerül kipréselni a levét az előérlelés után...
Tovább olvasom...

2012. július 9., hétfő

Eperlikőr

Mostanában ritkán hozok új receptet. Több oka is van, mint pl. a munka miatti időhiány, a hőség vagy legutóbb éppen a nyaralás...de ezek csak kifogások, mert ha őszinte akarok lenni, a havi 4 bejegyzésnél azért ezek mellett is lehetnék aktívabb. Úgyhogy az előzőekhez - mindhez külön-külön :D - hozzá kell adnom a lustaságot is, bár ez nem a legpontosabb, csak a legegyszerűbb, így egy éppen megfelelő kifejezés.
Huhh, jól körülírtam. Nem is húztam volna ennyire el a bevezetőt, ha nem egy epres receptet hoznék :)) - még szerencse, hogy a blogírás nem verseny és talán valakinek éppen most, de akár jövőre is aktuális lehet a recept. 
 

Valójában nem terveztem idén ezt a likőrt, viszont egy alkalommal olyan apró szemű epret sikerült szednünk, hogy úgy döntöttem, némi vodkában kell beteljesíteniük a végzetüket.
Az első fázisban nem sok teendő van vele, az epret meg kell tisztítani, üveg(ek)be tenni, és annyi vodkával felönteni, amennyi cca. egyujjnyira ellepi. Nagyobb szemű eprek esetén érdemes darabolni azokat - a méret nem kikötés, de az, hogy a gyümölcs valóban érett és zamatos legyen, igen.
Hűtőszekrénybe téve érlelődni hagyom legalább 3, de inkább 4 hétig, egy hónapig. Ezután először tiszta, sűrű szövésű anyagon felfogom az epret, közben finoman ki is nyomkodom, "préselem" a levét, majd másodszor kávéfiltere(ke)n szűröm át a vodkát. Ez hosszadalmas folyamat, amit nem érdemes siettetni, különben zavaros lesz a likőr a végén, viszont magára lehet hagyni a szűrés alatt, csak időnként rá kell nézni és ki kell cserélni a filtert.


A kiválasztott üvegbe szórom a cukrot és felöntöm az epres vodkával - időnként megforgatom, összerázom, amíg feloldódik, majd hűtőszekrénybe teszem a kész likőrt. Jól behűtve, jégkockával vagy anélkül akár azonnal is fogyasztható, de kis pihenő után még finomabb lesz!


Hozzávalók: apró szemű édes eper, vodka, valamint 5 dkg kristálycukor minden 2 dl - átszűrt - epres vodkához.
Tovább olvasom...

2012. június 18., hétfő

Bodzaviráglikőr v2

A múltkor megígértem, hogy gyorsan letudom a bodzavirág-szezont, de ez a recept itt maradt. Talán nem fogtok megorrolni, most úgyis mindenki eprezik, cseresznyézik, meggyezik... ;)


Szinte ugyanúgy készült, mint az előző változat, csak hosszabb előérlelési idővel és fűszeresebbre, édesebbre. Tehát a mosatlan, de lehetőségekhez mérten megtisztított virágokat lecsipkedtem a vastag szárról. Annyi virágra volt szükség, amennyivel az üveg tele lett, de a virágok közé felkarikázott citromot és egy felhasított vaníliarudat is tettem. Az üveget peremig öntöttem vodkával, majd sötét, hűvös helyre tettem (hűtő) érlelődni.
Négy hét előérlelési idő után leszűrtem a virágtól a vodkát. Elsőként sűrű szöveten keresztül, amivel eltávolítottam a virágokat - ezeket alaposan ki is nyomkodtam és 1-2 dl vodka további hozzáadásával kissé "átöblítettem", másodszor pedig kávéfilteren keresztül, így lett tökéletesen tiszta és áttetsző az ital.

 
A likőrös üvegbe belemértem a szükséges cukormennyiséget és felöntöttem a bodzás vodkával. Ezután időnként megforgattam az üveget, míg a cukor feloldódott. 
Behűtve vagy hűtés nélkül jégkockára töltve kínálom.


Hozzávalók kb. 1 l likőrhöz: bodzavirág (mérettől függően 15-25 virág), kb. 1 liter vodka, 1 nagy citrom, 1 kisebb rúd vanília, továbbá 5 dkg kristálycukor minden 2 dl vodkához.
Tovább olvasom...

2012. május 27., vasárnap

Bodzavirág triplázva

Tudom, az utóbbi napokban még a csapból is a bodzavirág folyt, így nem szándékozom növelni a hátatokon lépegető ludak számát: részemről most azonnal bevégzem a bodzaszezont és egyszerre hozom az összes idei "művet". Illetve csak majdnem: a múltkor a bodzaviráglikőr külön bejegyzésbe került...de csak mert tényleg nagyon megérdemli. ;)
Tehát a bodza három felvonásban így hangzik: bodzavirágszörp, bodzavirágzselé és bodzavirágecet.


Kezdjük a leggyorsabbal: bodzavirágecet. Máginál fedeztem fel, beleszerettem, elkészítettem. Kóstolásra később kerül, de az már az első nap után nyilvánvalóvá vált, hogy remek, zamatos ecet lesz belőle.
A recept kistestvére a nemrég debütált fűszereceteknek: a virágokból kitessékeltem a lakókat, majd anélkül, hogy megmostam volna, leszáraztam és üvegcsébe rakosgattam az apró virágokat. Almaecettel öntöttem fel és bedugaszolva érni hagytam...hagyom. 
Mági mézes almaecettel készíti - én a mézet egyelőre kihagytam, majd kóstolás után döntök felőle. :) Mági, köszönöm a receptet! :)


Évek óta készítek karamell alapú bodzaszörpöt - igaz egyik-másik évben kimarad, mert nem vagyunk nagy szörpfogyasztók. A bevált receptet idén hanyagoltam, ugyanis bodzazselét is szerettem volna készíteni, de ahhoz nem volt kedvem, hogy többször álljak neki a munkának. Így először is egy karamell-mentes, meglehetősen sok bodzavirágot elnyelő alapszirupot készítettem, majd azt dolgoztam fel kétféleképpen.
Az alaphoz a bodzavirágokat megfosztottam a vastagabb virágszáraktól - egy hatliteres fazék bő harmadáig lett így virággal. Rászórtam a cukrot, nem túlságosan finomkodva belefacsartam a citromok levét (mehet bele a héja is, ha valaki úgy szereti), hozzászórtam a citromsavat és felöntöttem a felforralt és kézmelegre visszahűtött vízzel - így épphogy ellepte a virágokat. Lefedtem és - hűvös helyen - 1,5 napon keresztül hagytam érlelődni (közben kb. 2-3 alkalommal megkevertem - lehet tovább is érlelni, de ha melegebb az idő, csak óvatosan).
Az érlelési idő után, a virágokat is alaposan kinyomkodva, egy sűrű szöveten keresztül átszűrtem a bodzás szirupot.


Bodzavirágzselé/bodzavirág kocsonya
A bodzasziruphoz vizet és cukrot adtam, majd felforraltam és 3-4 percig forrni hagytam. Vízben feloldottam az agar-agart és hozzákevertem a forró léhez. Még egy percig a tűzön hagytam, ezután csírátlanított üvegekbe szedtem. Kupakkal befedtem az üvegeket, néhány percre fejre állítottam és száraz dunsztban hagytam kihűlni. (Még főzés előtt csipkedtem bele néhány virágocskát is, de ez elhagyható. Ha így készül, a dermedési idő alatt érdemes néhányszor visszafordítani az üveget, hogy a virágok mindenfelé megtalálják a helyüket a zselében.)


Bodzavirágszörp
Az alapként szolgáló bodzaszirupot megmértem, majd ugyanannyi cukrot és vizet mértem hozzá. Tűzre tettem és miután felforrt, addig forraltam, míg a habja eltűnt a tetejéről (néhány perc). Amit nem azonnali fogyasztásra szántam, azt csírátlanított üvegekbe szedtem és száraz dunsztban hagytam kihűlni, a többi a hűtőben landolt.
Ez "rendes" szörp, tehát sokszorosára hígítandó fogyasztás előtt! Finom magában, lime- vagy citromkarikával turbózva, na és persze bodzito is készülhet belőle. ;)


Hozzávalók...
...a bodzavirágecethez:
bodzavirág, almaecet;
...az alap bodzasziruphoz: sok-sok (vastagabb száraitól megfosztott) bodzavirág, 1 kg cukor, 3 nagyobb és lédús citrom leve, 1 erős evőkanál citromsav, 1 l víz felforralva és visszahűtve;
...a bodzavirágzseléhez: 5 dl alapsziruphoz 2 dl víz, 30 dkg cukor, 2 teáskanál (5-8 g) agar-agar fél-egy dl vízben oldva;
...a bodzavirágszörphöz: 1 l bodzasziruphoz kb. 1 l víz és 1 kg cukor.
Tovább olvasom...

2012. május 20., vasárnap

Bodzalikőr - bodzavirágból

Hát ez...hűdefinom! :)
Gondoltam hozom, amíg még tart a bodzavirág szezonja, hogy időben elkészíthesse, aki kedvet kap hozzá - a bodzavirágot kedvelőknek mondhatnám, kötelező darab.


Egyszerű ital: szükség van hozzá bodzavirágra, vodkára és cukorra. Először az első kettőre.
A bodzavirágokat olyan helyről érdemes szedni, ami nem forgalmas út vagy épp vasút mentén van. A kies, emberek által kevésbé járt helyeken kevesebb szennyeződés kerül a virágokra és így szedés után nem szükséges megmosni őket. Mert nem nagyon kellene...


A mosatlan, de lehetőségekhez mérten minden mikroméretű bogártól megfosztott bodzavirágok virágait lecsipkedem a szárról. Ez a leggyorsabban úgy megy, ha egy konyhai ollót is bevet az ember. A virágok vékonyabb kis szárai maradhatnak, de a vastagabbaktól ajánlott megszabadulni. A műveletet érdemes egy befőttesüveg felett végezni, ekkor a lehulló virágpor zöme nem vész kárba, hanem az üvegben köt ki. Annyi virágra van szükség, amennyivel az üveg tele lesz (nem lazán, de nem is kell megtömni) - legyen az 400, 700, 2000 vagy akár 4000 ml-es. ;) Ezután az üveget peremig öntöm vodkával, majd mehet sötét, hűvös helyre (kamra vagy hűtő) érlelődni. Legalább 7-10 napot töltsön az alkoholban a virág.


Az előérlelési idő után leszűröm a virágtól a vodkát. Elsőként sűrű szöveten keresztül, amivel eltávolítom a virágokat - a virágokat alaposan kinyomkodom és 1-2 dl vodka további hozzáadásával kissé át is "öblítem". Ezután egy újabb körben megszűröm a virágportól, esetleges apróbb szennyeződésektől - ezt kávéfilteren keresztül a legcélszerűbb elvégezni (erre azért van szükség, hogy ne legyen üledékes, zavaros az ital).


A kiszemelt likőrös üvegbe, amiben tartani szeretném az italt, belemérem a szükséges cukormennyiséget és aztán felöntöm a bodzás vodkával. Ezután időnként megforgatom/felrázom az üveget, míg a cukor feloldódik, és már kész is. Behűtve azonnal fogyasztható, de ha hagyunk időt az utóérésre (akarom mondani: ha nem isszuk meg idő előtt :D), nem bánjuk meg! ;)
Virágos íze, zamata és kis cukortartalma miatt könnyű likőrnek ígérkezik és itatja magát, de senki ne mondja, hogy nem szóltam: figyelem! Üt! :)


Hozzávalók kb. 1 l likőrhöz: bodzavirág (mérettől függően 15-25 virág), 0,9-1 l vodka, továbbá 15 dkg cukor (kb. 3 dl bodzás vodkához szükséges 5 dkg - édesszájúaknak némileg több).
Eredeti recept innen
Frissítés: a likőr annyira bejött, hogy készült egy hosszabb érlelésű, "kicsit más" bodzaviráglikőr is, a receptjét itt találjátok a blogon. Utóbbiból mentettem karácsonyra - akkor is elképesztően finom volt! :)))
Tovább olvasom...

2012. április 2., hétfő

Tojáslikőr

A tegnapi csokoládé likőr mellett ez is egy gyorsan elkészülő itallehetőség az ünnepre. Persze, mint minden likőrnek, ennek sem árt néhány napot hagyni, hogy összeérjenek az ízei, de ezzel együtt is van még esély elkészíteni a locsolók (és locsoltak) kedvéért. A tojáslikőr nekem személy szerint nem annyira barátom, de itt is érvényes a többnyire helytálló megállapítás: a házi változat finomabb, mint a boltiak. Érdemes hát megpróbálkozni vele - de csak óvatosan, mert a végén még rákap az ember. :)


A tejet a tejszín felével és a felhasított vaníliarúddal, valamint 10 dkg cukorral tűzre teszem melegedni. A tojások sárgáját kikeverem a maradék nádcukorral és a tejszín másik felével. Amikor a vaníliás tej felforr, 1-2 merőkanálnyit a tojásos cukorhoz szedek belőle (keverni, keverni, keverni), majd ezt az elegyet visszacsorgatom a maradék forró tejbe. Folyamatos kevergetés mellett, lassú tűzön besűrítem.
A tűzről levéve, időnként átkeverve hagyom kihűlni az alapot, végül az alkohollal elegyítem. Az italt sűrű szűrőn át üvegbe töltöm, hűtőszekrényben tárolom. Tálalás előtt kicsit felrázom és csak ezután töltöm poharakba.


Hozzávalók 6-7 dl-hez:
2 dl zsíros tej (3,5%), 2 dl tejszín (30%), 1 vaníliarúd, 13-14 dkg barna nádcukor, 4 tojássárgája (ha lehet házi, szép sárga), 2 dl vodka, 0,5 dl fehér rum (vagy összesen 2-2,5 dl vodka - ízlés szerint).


Hopsz, ugye nem felejtettétek el, hogy szerdán Kifőztük az újságárusoknál?! Talán még emlékeztek rá, 2010-ben húsvét előtt debütált az első szám és most, két évvel később már nyomtatásban is megjelennek a csapat húsvéti receptjei a Népszabadság mellékleteként! :) Az áprilisi számban is nyerő a csoki-tojás likőrduó, szerdán azokat a recepteket sem lesz késő még kipróbálni! ;)
Tovább olvasom...

2012. április 1., vasárnap

Csokoládé likőr

Rapid likőr, az utolsó pillanatokra. :)


A tejes/tejszínes likőrök általában nem igényelnek annyi érlelési időt, mint -mentes társaik, így kínálás előtt néhány nappal is elég elkészíteni őket. Tehát nekem, aki sikeresen lemaradtam idén a húsvéti italok elkészítéséről, éppen kapóra jönnek most ezek a változatok. Csokilikőrt sokszor készítettem már, anno a kanállal is alig "iható" :D változattól indultam, mostanra eljutottam a selymesen-krémesen folyékonyig, szóval a pon'jóig. Íme.


A tejet, tejszínt, cukrot és darabokra tört étcsokit egy edénybe teszem és lassú tűzön, folyamatos kevergetés mellett, forrásig melegítem. (A csoki időnként nem éppen úgy akar olvadni, mint azt szeretném, ilyenkor botmixerrel vagy kézi habverővel segítek azon, hogy teljesen homogén legyen az állaga.) 
A tűzről lehúzom, hűlni hagyom - közben néha átkeverem, és amikor már csak langyos, hozzáadom a vanília eszenciát is. Teljesen kihűlt állapotban keverem bele az alkohol(oka)t, majd az italt átszűröm és üvegbe töltve teszem hűtőszekrénybe. Kínálás előtt kissé felrázom és csak ezután töltöm poharakba.


Hozzávalók kb. 7-8 dl-hez: 2,5 dl zsíros tej (3,5%), 2 dl tejszín (30%), 10 dkg étcsokoládé (86% vagy 70% fölötti), 15-17 dkg nádcukor, 1 evőkanál vanília eszencia, 0,5 dl barna rum, 1,5 dl vodka (vagy a rum helyett is vodka - mennyisége ízlés szerint növelhető).
Töltsétek le a Kifőztük áprilisi számát vagy vegyétek meg nyomtatásban a Népszabadság mellékleteként - az ital fejezetben Moha csokilikőrjével találkozhattok! :)
Tovább olvasom...

2011. december 27., kedd

Citromlikőr

Az elmúlt években kipróbáltam néhány citromlikőr (limoncello) receptet, mindegyik jól sikerült, így valamilyen formában mindig visszatérő elem az ünnepi választékban. Az idei likőr az egy kicsit ebből, egy kicsit abból elv szerint készült és húúú, de jól tettem, hogy felírtam, hogy mik voltak a kicsi ezek és kicsi azok, mert az eddigi legjobb citromlikőr kerekedett végül belőle! :)


Az elkészítése roppant egyszerű, bár az érésidő miatt némileg időigényes. Egy üvegbe tettem a citromhéjat (vékonyan hámozva, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon rajta), a karikákra vágott citromot (a citromon maradt fehér részt lehámoztam, éppen csak a hártyák tartották egyben a gerezdeket), a felhasított vaníliarudat és a kisebb darabokra tördelt fahéjrudat. Az egészet felöntöttem a vodkával és hűtőszekrényben hagytam érni nagyjából 2 hétig (ha van idő, hogy tovább érjen, az csak jó).
Amikor letelt az előérlelési idő, a cukrot felfőztem a vízzel, majd kihűtve összekevertem az átszűrt vodkával. Én gyengébb, könnyebb likőrt terveztem, így igen "itatósra" sikeredett :), de aki magasabb alkoholtartalmút szeretne, használjon kevesebb vizet hozzá. Lehűtés után akár azonnal fogyasztható, de ha pihenhet még egy kicsit, meghálálja.


Hozzávalók kb. 1 literhez: 5 közepes méretű citrom héja és egy citrom húsa, fél rúd fahéj (7 g), 1 kisebb vaníliarúd, 5 dl vodka, továbbá 5 dl víz és 20-22 dkg cukor.
Tovább olvasom...

2011. december 7., szerda

Mogyoró krémlikőr

Talán emlékeztek még, úgy 2 hete mutattam nektek azt a mogyorólikőrt, aminek receptje az idei Kifőztük Karácsonyban jelent meg. Ez a krémlikőr annak a kistestvére: ha az előzőt elkészítettétek a múltkor, akkor nagyjából most van itt az ideje, hogy leszűrjétek. Ehhez a változathoz nyugodtan felhasználhatjátok a leszűrt mogyorót, így két legyet :) üthettek egy csapásra.


A pirított, durvára tört mogyoróval és a felhasított vaníliarúddal együtt tűzre teszem a tejszínt, és forrás után lassú tűzön 20-25 percig főzöm. Közben a cukorból és a vízből szirupot készítek.
Botmixerrel vagy turmixgépben pépesítem a tejszínes mogyorót, azután összekeverem a még meleg sziruppal, és először közepes, majd finom szűrőn átszűröm. Hagyom kihűlni, hozzákeverem az alkoholt, és hűtőszekrényben legalább 2 hétig érni hagyom. Hűtve kínálom, poharakba töltés előtt alaposan felrázom az italt.


Hozzávalók: 20 dkg török mogyoró*, 1 rúd vanília, 4 dl tejszín, 20 dkg cukor, 1 dl víz, 2 dl whisky (esetleg ízlés szerint vodka vagy konyak).
*A mogyoró előkészítését a mogyorólikőrnél olvashatjátok.

Ne feledjétek, ha tehetitek, még holnapig van lehetőségetek adományaitokkal segíteni. Köszönjük!
Tovább olvasom...

2011. november 20., vasárnap

Mogyorólikőr

Mához egy hétre advent első vasárnapja. Ne sokkoljalak benneteket? :)
Na jó, akkor csak annyit súgok meg, hogy mindjárt karácsony és ha nem akartok lemaradni az egyik legjobb vendégváró italról, akkor készítsétek el ezt a receptet, de izibe! Mogyorórajongóknak érdemes nagyobb mennyiséggel indítaniuk, főleg, ha esetleg ajándékba is készül belőle.


Nem igazán munkás darab: 180 °C-ra melegített sütőben, a tepsit időnként megrázva és a szemeket átforgatva megpirítom a mogyorót. (Vigyázz, forró!) Akkor jó, ha már érezhető az illata és a vékony barna héj könnyen leválik róla. Ez nagyjából 10 perc alatt következik be, de függ a szemek méretétől.
A sütőből kivéve hagyom kihűlni, majd két kezem között dörzsölgetve megtisztítom a mogyorószemeket. A lepergett barna héjat eldobom, a tiszta szemeket pedig késsel durvára vágom (vagy nejlonzacskóba téve egyszerűen összetöröm nyújtófával). Jól záródó befőttes üvegbe teszem a felhasított vaníliarudat, mellészórom a tört mogyorót és felöntöm a vodkával. Összerázom és a hűtőszekrénybe teszem az üveget. Két-három hétig érlelem a hűtőben az italt, ezalatt naponta legalább egyszer - vagy amikor csak arra járok - felrázom a tartalmát.
Az érlelési idő leteltével szűrőbe helyezett, többszörösen hajtogatott sűrű szövésű anyagon (vagy kávéfilteren) keresztül átszűröm az italt*. Szirupot főzök a cukorból és a vízből: forrás után lassú tűzön 2 percig forralom, majd kihűtöm. Elkeverem a mogyorós vodkát a kihűlt cukorsziruppal (érdemes kóstolgatással beállítani az édességét, lehet, hogy nektek nem kell bele az egész mennyiség), üvegbe töltöm, és hűtőszekrényben legalább további 2-3 hétig - illetve mostantól számítva egészen pontosan karácsonyig ;) - érlelem.
*Az ital a szűrés ellenére valószínűleg opálos marad, de semmi gond: néhány nap alatt biztosan leülepedik és újra át lehet szűrni.


Hozzávalók (5-6 dl likőrhöz): 20 dkg török mogyoró, 1 rúd vanília, 5 dl vodka, 15 dkg cukor, 1 dl víz.

A recept - a fotókon is látható párjával együtt - az idei Kifőztük Karácsony adománygyűjtő számban is szerepel. Még nincs késő, december 8-ig megtehetitek felajánlásaitokat egy jó ügy érdekében! Köszönjük!

Tovább olvasom...

2011. november 6., vasárnap

Fahéjlikőr

Nemrég, az italajánlós bejegyzésemben említettem, hogy hozok még új likőröket advent előtt. Íme egyikük. A fahéjas mézes pálinkákról jutott még korábban eszembe, hogy likőrt készítsek ebben az ízben és nagyon örülök, hogy most végre rászántam magam. Az adag szokásosan kicsi, aki ajándékba szánja, annak érdemes nagyobb adaggal indítani... És tudjátok mit? Annak is, aki nem annak szánja. :D
Szerintem nagyon kellemes ital lett (szuper, de tényleg!), most ez a kedvenc. Akik szeretik a fahéj csípősebb oldalát is, növeljék a mennyiségét.


Nagyon egyszerűen készül: a fűszereket (befőttes)üvegbe teszem, felöntöm az alkohollal és lezárva a kamrapolcon felejtem, bő két hétre. Ez idő alatt időnként rá lehet nézni, esetleg megrázogatni az üveget, de ez el is hanyagolható. Amikor letelik az érési idő, a cukorból és vízből egyszerű szirupot készítek. Hagyom kihűlni, hozzákeverem a fahéjas alkoholhoz és ezután átszűröm* egy italos üvegbe.
Hűtőszekrényben tárolom, hűtve kínálom. Az utóérésre érdemes még egy hónapot ráhagyni, így aki karácsonyra szánja, már most nyugodtan elkészítheti!


*A szűréshez mostanában kávéfiltert használok. Nagyon jónak bizonyult eddig, még az erősen üledékes itallal is elboldogul - ha nem az első, akkor a második vagy harmadik szűrésre mindenképpen.

Hozzávalók kb. fél liter likőrhöz:
1 nagyobb rúd fahéj (15-16 cm, 10 g), 3 szegfűszeg, 1 egész zöld kardamom, 1 dl konyak, 3 dl vodka, továbbá 10 dkg cukor, 50 ml víz.
Alaprecept innen.
Tovább olvasom...

2011. október 30., vasárnap

Sütőtöklé újratöltve

Tavaly halloweenre sült tökös italokat hoztam, idén megmutatom, hogyan készítem a töklevet akkor, amikor nem a maradék felhasználása, hanem maga az ital a cél. Ha most hozzáfogtok, holnapra éppen tökéletes lesz! ;) 


A sütőtököt meghámoztam, magjait kikapartam, húsát darabokra vágtam. Hozzáadtam a tisztított almát, a felkarikázott répát és beledobtam a nagyobb darabokra tört (és természetesen hámozott) banánt is. Az egészet felöntöttem vízzel (lepje el) és főzni kezdtem.
Nagyjából fél óra elteltével megpuhult minden, ekkor botmixerrel pépesítettem az egészet. Fűszereztem, mézet csorgattam hozzá és némi vízzel hígítottam rajta (én rostosan, sűrűn szeretem, de ízlések és...), majd újra felforraltam. Ekkor (friss narancs híján) 100 %-os narancslével kerekítettem az ízét és addig hagytam a tűzön, amíg éppen felforrt. Kihűtve hűtőbe került - jót tesz neki, ha 1-2 napig még pihen, de természetesen azonnal is fogyasztható. (Poharakba töltés előtt alaposan fel kell rázni.)
Egy hétig biztosan eltartható, talán még azután is, de nálunk ennyi idő alatt mindig elfogy. Forrón, sterilizált üvegbe töltve és dunsztba téve hosszabb ideig is eláll, de mivel sütőtök elég sokáig kapható, én ezt nem tartom szükségesnek, frissen készülhet mindig.


Hozzávalók kb. 2,5 liter rostos sütőtökléhez: 70 dkg sütőtök (tiszta súly, kb. 1 kg-os tökből), fél szál sárgarépa (ts: 7-8 dkg), 2 kisebb alma (ts: 20 dkg), 2 érett banán (ts: 20 dkg), 1,2-1,4 l víz, 1-2 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 csapott mokkáskanál őrölt gyömbér (vagy friss), csipet őrölt szegfűszeg, kb. 10 dkg méz (vagy más édesítő), kb. fél liter narancslé (100 % vagy frissen facsart).*
A fent leírt recept (is) csak egy lehetőség: ha hasonló levet készítenétek, érdemes a saját szájízetek alapján alakítani. Én is így szoktam - most csak a bejegyzés kedvéért méricskéltem, de az otthon lévő alapanyagok függvényében ettől jelentősen el lehet térni.
*update: szebb lesz az ital színe, ha egy kevés aszkorbinsavat is tesztek bele.
Tovább olvasom...

2011. október 12., szerda

Karácsonyi készülődés - októberben

Na jó, tudom, a téma többeknek sokkolóan korai lehet, de igenis, vannak dolgok, amiket nem lehet elég korán kezdeni. Gondolok itt éppen az adventi készülődésre...


...azon belül pedig az italokra. A likőrök készítésénél ugyanis jó tudni, hogy az érésnek két fázisa van: először a fűszerekkel együtt érlelődnek az ízek, majd szűrés után van egy utóérési idő is, amely nyilván minél hosszabb, annál jobb lesz a végeredmény. Természetesen az italok (különösen a lágyabb ízűek, pl. a krémlikőrök) fogyaszthatóak akár azonnal a szűrés után is, de higgyétek el, sokkal-sokkal finomabb lesz, ha hagyjátok még ezután is érni (néhány hetet vagy akár hónapot is). 
Éppen ezért, egy részüket már most érdemes elkészíteni, hogy minél finomabb, ízletesebb legyen, amikor az adventi vendégvárás alatt a vendégek poharába, illetve Szenteste a karácsonyfa alá kerül.


Az ajánlott italok (a blogon szereplő receptek közül) tehát a következők:
mézes pálinkák
- citromos-fűszeres mézes pálinka (alap infók)
- meggyes-fahéjas mézes pálinka (alapok, ízötletek)
likőrök (a tejszíneseket december elején elég elkészíteni) 
- krémpuncs
- mogyorólikőr
- fahéjlikőr
Érdemes fűszerkeveréket is készíteni, télen puncshoz, forralt borhoz igazán remek lesz elővenni, na és persze ez is tökéletes gasztroajándék lehet.
Nálam már nyár óta érik a diólikőr, emellett készült egy (-két) újabb finomság is, ezek receptjére még várnotok kell egy kicsit. ;) Lesz még kávélikőr és valószínűleg mézes pálinka is, utóbbi nálunk már hagyomány. Nem szoktam nagy adagokat készíteni, csak a leírásokban szereplő 5-7 dl-es mennyiségeket, mert inkább a választékot tartom szem előtt és ősszel-télen így is ezekkel van tele a hűtőszekrény ajtaja. :))
Jó készülődést! :)
Tovább olvasom...

2011. augusztus 13., szombat

Diólikőr

Diólikőr zöld dióból. Tehát nem éppen most készült, de most jött el az ideje, hogy felkerüljön a blogra. :)
A zöld diót június végén - ha jól rémlik, hagyományosan Szent Iván éjjelén - kell szedni, állítólag ekkor a legoptimálisabb a dió állapota a likőrkészítéshez. Hát nekem sikerült éppen aznap - de nem éjjel :)) - szednem a diókat. Aztán bekevertem, érleltem (elfelejtkeztem róla), majd néhány napja végre leszűrtem és befejeztem a készítését.
szepy receptje után... Köszi, puszi! :) :*


Az első fázisban (gumikesztyűt húztam és) a diókat megmostam, majd negyedekre vágtam. Egy nagy befőttesüvegbe tettem a diódarabokat, ráöntöttem az alkoholt és hozzátettem a fűszereket. Ezután az üveget lezártam, majd a konyhaablakba raktam és ott is felejtettem - időnként persze ránéztem, megrázogattam az üveget, de nem volt vele különösebb elfoglaltságom. A szép zöld szín 1-2 nap alatt szinte feketére váltott - valamikor az első héten kinyitottam az üveget és megszaglásztam a készülődő likőrt, szerintem teljesen kólaillatú volt és a színe csak erősítette ezt az érzést. :D

érlel-érlel-érlel

A második fázis elvileg négy hét elteltével következik, nálam ez csúszott néhány napot...egészen pontosan 15-öt. :D A keveréket kétszer szűrtem át - először egy durva szűrőn a nagyobb daraboktól mentesítettem, majd másodszorra már közvetlenül egy zárható italos üvegbe, egy - korábban nem használt :P - nejlonharisnyán szűrtem keresztül. Ezt a harisnyás ötletet még az egyik olvasómtól kaptam tavaly a citromos mézespálinkával kapcsolatban, ezúton is köszönöm, ennél a likőrnél is hasznosnak bizonyult! ;))
A cukorból és a vízből 1-2 percnyi forralással szirupot készítettem, kihűtöttem, majd az ízesített vodkához csorgattam. Az üveget lezártam, kissé összeráztam, végül a hűtőszekrénybe tettem további érlelés céljából. :)
Na jó, nanááá, hogy megkóstoltuk. :D Elvileg adventig (karácsonyig) illene még érni hagyni, de ez így, ahogy van, már most nagyon jó. Én korábban nem szerettem a diólikőrt: vagy öregszem (tagadhatatlan) vagy ennyire jó vagyok :))) (na jó, szepyé az érdem), de ez szerintem nagyon finom. Kellemesen dió ízű (ami remek), nem keserű, de nem is kimondottan "női" likőr lett. :)


Belekerült: 15 db zöld dió negyedelve, 5 dl vodka (40%), 3-4 cm fahéjrúd, 6-7 cm vaníliarúd felhasítva (egy nagyobb rúd fele), 3 szem szegfűszeg, 5 szem szegfűbors (mozsárban megroppantva), 5 egész zöld kardamom (mozsárban kissé megtörve), 1 nagyobb citrom héja vékonyan hámozva (a fehér rész nélkül), továbbá 1 dl vízből és 15 dkg cukorból készült szirup.
Tovább olvasom...

2011. augusztus 11., csütörtök

Rostos őszibaracklé télre-nyárra

A sárgabarack után ősziből is kipróbáltam a rostos levet. Mivel a gyümölcs íze nagyban befolyásolja a végeredményt, érdemes igazán zamatos fajtát választani hozzá, abból is az érettebb példányokat. Anyum gyerekkorunkban parasztbarackból készített ilyet, aki ismeri és szereti azt a gyümölcsöt, próbálja ki ivóléként is, mert nagyon finom. Én most a saját barackfánk termését használtam hozzá.

"Íze a zamatos gyümölcsé!" :)))

A készítése nagyjából ugyanúgy zajlott, mint a sárgabaracknál, de itt a felesleges, egyszerűen lehúzható héjdarabokat eltávolítottam a barackokról. Most nem mértem le a mennyiségeket: egy méretes befőzőfazékban tettem fel néhány kilónyi gyümölcsöt és annyi vizet öntöttem hozzá, amennyi éppen ellepte. Ez végül elégnek is bizonyult, jó sűrű baracklét kaptam eredményül. Mivel az őszibarackom kevésbé leveses, mint a sárga, ezért lassabban puhult, így már főzés közben elkezdtem botmixerrel a turmixolást, és aztán az első forralás után pépesítettem le teljesen. A többi ugyanaz, mint a sárgabaracklé esetében: cukor ízlés szerint, kevés aszkorbinsav, kiforralás, majd fertőtlenített üvegekbe (na és persze friss fogyasztásra kancsóba is) töltés, fejre állítás és végül száraz dunszt (kancsó esetében utóbbiakat tanácsos elhagyni). 
Fincsi, a gyerekek (is) imádják! :)


Összetevők: őszibarack, víz, cukor, aszkorbinsav. :)
Tovább olvasom...